Általánosságban elmondható, hogy a megfelelő kalóriabevitel, a kiegyensúlyozott étrend elengedhetetlen a sportoló egészségéhez és megfelelő teljesítményéhez. A főbb női hormonok (ösztrogén és a progeszteron) eredményeképpen alacsonyabb izom- és csonttömeggel, viszont magasabb zsírtömeggel rendelkeznek a férfi sportoló társaikhoz képest. Van arra vonatkozólag feltételezés, hogy az ösztrogén hormonnak védő hatása is lehet az izmokra, ami akár a mozgás hatására bekövetkezett izomkárosodást is csökkentheti. Női sportolókra vonatkozó vizsgálatból azonban nagyon kevés áll még rendelkezésünkre, vagyis sürgető lenne a kutatóknak foglalkozni a témával. A női sportolók szándékosan korlátozhatják kalóriabevitelüket teljesítményük növelése céljából, vagy sportági sajátosságaikból fakadóan. A sportoló étrendjének viszont mind minőségében, mind pedig mennyiségében optimálisnak kell lennie, (természetesen egyénre szabott étrenddel), hogy feltöltse a mozgásból fakadó kiürült energiaraktárait, elkerülje a fáradtságot, vagy a nem megfelelő tápanyag-ellátottságot. Az egyéni makro- és mikrotápanyag-szükséglet számos tényezőtől függ a nem meghatározáson felül, beleértve az egyéni adottságokat, életkort, versenysport típusát stb…
Az alacsony energiaellátás veszélyezteti a sportoló teljesítményét, természetesen nagyon nehéz úgy megvalósítani a megfelelő étkezést, ha közben naponta több órát edzünk és meg akarunk felelni az edzői elvárásnak is például egy súlycsoportos vagy esztétikai sport esetén. Ilyenkor könnyen ki tud alakul energiahiány a sportolónál, amit RED-S-nek nevezzünk (Relative Energy Deficiency in Sport), ekkor a szervezet egészséges működése akadályoztatva van a hiányos energiabevitelből adódóan.
Ráadásul a médiatartalmak folyton azt hangsúlyozzák mekkora mumus a szénhidrát tápanyag, ami a sportoló tényleges üzemanyaga, tehát nem lehet kiiktatni. A vércukorszint leesése, az alacsony energiabevitel miatt elsőként látás és egyensúly problémát eredményezhet, ami hibát eredményezhet edzés vagy verseny alatt. Az elvárt, folyamatos közösségi oldalakon való jelenlét szintén megterhelő sportolóként, mert a laikus nem veszik figyelembe a sportágnak megfelelően elvárt alkati sajátosságokat, ami ráadásul sok esetben nem egyezik a „fitt ideállal”, így nagy nyomás nehezedik a súlycsoportos és esztétikai sportokat űző női sportolókra.
Utánpótláskorú lányok
Az utánpótlás korú lány sportolók általában 2 évvel korábban érnek fiú társaikhoz képest. Az első menstruációt követően megnövelt vasbevitelre van szükségük, ami rendszeres monitorozást igényel, mert számos negatív hatást gyakorolhat egészségükre. Ráadásul a hirtelen fellépő testi változásokat pszichésen sem könnyű megélni ebben az életkorban. A rendelkezésre álló aktuális hazai vizsgálatok alapján ennek a korosztálynak a kalcium és vas bevitelük egyértelműen elmarad a szükséglettől. A női érés, vagyis a pubertás kor eredményeképpen -amely 12-13 éves kor körül valósul meg-, Az utánpótlás korú sportoló a RED-nek jobban ki van téve (relatív energia hiány). Ekkor még nem féltetlen alakul ki egy megbízható menstruációs ciklus és a csontozat aktuális fejlődése miatt is van egy megemelkedett ásványi anyag igény. Amennyiben nincs fedezve az egyéni szükséglet minden tápanyagból könnyen hiánybetegséggel lehet számolni, ami a fejlődésre is hatást gyakorolhat. Például egy kalciumhiány akár az egész hátralévő életre károsíthatja a csontrendszer egészségét.
Felnőtt női sportoló
Ma már teljesen elfogadott, hogy szülés után biztonságosan visszatérnek a nők az élsportba, korábban ez nem volt gyakori jelenség, hogy valaki akár 40 év felett még aktív élsportoló legyen. Nőknél a menopauza 45-60 év között valósul meg (amikor nincs már havi menstruáció, tehát a petesejt termelés és a szülés lehetősége megszűnik). Ennek hatására a petefészek kevesebb női nemi hormonokat termel, így akár a csontvesztés üteme gyorsulhat, ami csontritkulást is eredményezhet, valamint a szív-és érrendszeri megbetegedés is (minden bizonnyal az ösztrogén szint csökkenés következtében) megjelenhet. Kutatások kimutatták, hogy az alábbi mikrotápanyagok hiányosak szoktak lenni női sportolók esetén: D-vitamin, a cink, a kalcium, magnézium és B-vitamin.
Női sportolói triász
Maga a fogalom 1997-től létezik, egy publikációban nevezték el így a jelenséget. A nem megfelelő energiabevitel és a szabálytalan menstruáció hormonális változást eredményez, ennek eredményeképpen pedig a csontozat ásványi anyag sűrűségét károsítja. 2007-ben már amerikai szakemberek úgy fogalmazták meg a triászt, mint rendelkezésre álló energia ellátás, (EA) menstruáció funkció és a csontok egészsége közötti kapcsolat. Ma már közismert, hogy ez a szindróma, amely megbontja a szükséges egészséges egyensúlyt. Két tünet egyszerre 5-10 % körül előfordulás, egy tünet a sportolók negyedénél vagy harmadánál jelenik meg. A triász következtében sérül a menstruáció, az anyagcsere, csontrendszer egészsége, az immunitás, a fehérje előállítás és szív és érrendszer. Legfőképpen azoknál a sport típusoknál jellemző, ahol az alacsony testsúly előnyt jelent, ezt úgy szokták megvalósítani, hogy nagyon magas óraszámban készülnek és alacsony energiaszintű étrendet követnek. Ennek a szindrómának természetesen lehet később egy evészavar is a következménye, ha nagyon túlzásba esik az illető.
Evészavar
A menstruáció elmaradása lehet több tényező következménye, például nagyon sok stressz éri az illetőt, vagy kevés az energiabevitele, esetlegesen kóros a testzsír százaléka és testtömege. Amennyiben evészavar lép fel valakinél, az komoly pszichés terhet jelent. Ekkor egy egészségtelen viszony alakul ki az étellel és az étkezéssel, szélsőséges megvonást okoz és kövérnek érzi magát a sportoló, persze indokolatlan helyzetben. Akár szélsőséges korlátozásról, viselkedésről legyen szó, vagy esetlegesen egy helytelenül megítélt testalkatról, rendkívül fontos időben szakembert bevonni a betegség komoly egészségügyi kockázata miatt, ezért a versenyző stábjától is komoly odafigyelés igényel a tünetek észrevétele. Előfordulása gyakoribb nőknél, ellenben már férfiaknák is tapasztalható maga a jelenség, elit női sportolók 20%-a, míg a férfiak 8%-a érintett. A legnagyobb veszélyt az esztétikai sportok jelentik összeségében, mert itt az alkat is pontozásra kerül. Sokszor megszállottan próbálják teljesen szélsőséges körülmények között a kitűzött célt és igyekeznek titkolni szorongásuk forrását, valamint extrém diétájukat, vagy az ehhez tartozó viselkedésüket.
Jellegzetessége az alacsony pulzusszám, száraz bőr, erős hajhullás, alacsony vérnyomás, menstruáció kimaradás, hiperaktivitás a mozgásban, fogzománc romlása, kálium hiány, nagyon alacsony BMI érték. Viselkedésben pedig perfekcionizmus, kényszeresség, depresszió, önsebzés, önértékelés problémák jellemzik. A cél minden esetben az, hogy fokozatosan helyreálljon a beteg testi-lelki egyensúlya, újra egészségesen viszonyuljon a táplálkozáshoz, a testmozgáshoz és a saját testéhez.
Étkezési rendelleneségekre hajlamosító sportágak:
Távfutás, kerékpár, lóverseny, torna, műkorcsolya, balett, szinkronúszás, könnyűevezés, judo, súlyemelés, karate, ökölvívás, birkózás, aerobik, testépítés, harcművészetek
Vashiányos vérszegénység
A csontsűrűségre és a stressztörésekre gyakorol negatív hatást. A vashiányos vérszegénység oka a fizikai túlterheltség és az alacsony energiabevitel. Minden versenyidőszak előtt fontos lenne ellenőrizni a vas értékeket laborvizsgálattal, hogy felmérjük jelen van-e a kórkép. A vashiányos vérszegénység nem gyakoribb sportolok körében, mint civileknél, viszont megjelenése kockázatot jelent a törések és lágy részek sérülésénél, melyek lassú felépüléssel és hosszas kihagyással járhatnak. Amennyiben a hemoglobin szint a vérben 12 mg/ml alatt van akkor beszélünk vashiányos vérszegénységről.
Helyes út
Nagyon fontos a stáb szakszerű munkája, versenyszezont megelőző részletes laborvizsgálat és testösszetétel mérések, amit hozzáértő ki is értékel. A sportorvossal és az edzői stábbal gyakori egyeztetés, sportspecifikus szakember bevonása. A szülőknek és a családnak nyitott szemmel kell jelen lenni a sportoló életében, mert ők látják a napi étkezéseket, étkezési szokásokat, vagy a hiánybetegségre és alultápláltságra utaló jeleket, vagy szokatlan magatartásformákat. Összegezve interdiszciplináris csapatmunkára van szükség a szakami stáb részéről, hogy elkerülje a sportoló a RED-S-ből fakadó deficitnek köszönhető sérüléseket és kórképeket. A hormonális zavarokról, menstruációs eltérésekről, pszichés problémákról minden esetben tájékoztatni kell a sportolónak saját sportorvosát. Képzések lennének szükségesek stáb és a sportolói szinten is egyaránt a sportspecifikus táplálkozás témában. Elengedhetetlen lenne a veszélyeztett sportágaknál dietetikussal készült, egyénre szabott étrend, továbbá ezzel egyidejűleg reális étrendi- és súly célok megfogalmazása. Továbbá a szakszerű étrend-kiegészítő használat is létfontosságú, ahol az egészség prioritást élvez. Nagyon kevés reprezentatív vizsgálat áll a rendelkezésünkre jelenleg a női nemről, ami sürgetővé teszi előtérbe kerülését.
Forrás:
https://www.liebertpub.com/doi/10.1089/jwh.2019.8180
A sporttáplálkozás (8. kiadás magyarul) részletes útmutatója, Anita Bean
Táplálkozás sporthoz, testmozgáshoz és teljesítményhez, -tudomány a gyakorlatban- szerk.: Adrienne Forsyth, Evangeline Mantzioris, Regina Belski (2. kiadás)