A kávé tipikusan olyan élelmiszer, amiről a korábbi megítélés sokat változott. Kicsit olyan ez, mint a tojás példája volt korábban, hiszen a hozzáértők azt hangsúlyozták egy időben sose fogyasszuk tojást, mert nem tesz jót a keringési rendszernek, aztán persze kiderült mégis csak jótékony mértékletes fogyasztásnál. De mi a helyzet a kávéval? Tényleg egészségtelen, vagy kimondottan egészséges kávét inni naponta? És ha egészséges mégis mennyi az annyi?
A kávézás története
A legelterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik elnevezése. A kávé nemzetség sok fajt számlál, de két tipikusan fajtájának terméséből készítenek kávét világszerte: az arab kávéból (Coffea arabica) és a robuszta kávéból (Coffea canephora). A két faj külleme és környezeti igényeik erősen eltérőek, mert az arab kávé adja a jobb minőségű kávéalapanyagot, de kényesebb a robuszta kávénál, termesztése is sok odafigyelést igényel.
Az első ismert pesti kávéházra vonatkozó adat 1700-as évekből származik, de elég jelentősnek számít, hogy az 1900-as évektől már 500 kávéházat számlált a főváros. A kultúra részét képezte a kávéházi jelenlét, mert a művészi és politikai élet, az üzletelés és a kapcsolatok ápolásának meghatározó színtere volt a kávéház, így maga a kávézás is.
Valóban vízhajtó a kávé?
Igen, vízhajtó hatással rendelkezik, de a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okozhat kiszáradást, elektrolithiányt vagy túlmelegedést, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja. Mégis nagy dózisban (400 mg) elfogyasztott koffein valóban rendelkezik diuretikus (vízhajtó) hatással, azonban az olyan egyszeri adaggal nem produkálható. Azt is jó, ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak a koffein ezen hatásaihoz is. Végeredményben elmondható, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.
Valóban hatással van a krónikus betegségekre?
Jelenleg nagyon ellentmondásos vizsgálati eredmények állnak rendelkezésünkre, ami további kutatások igényét veti fel, mert rengeteg tényező hatást gyakorolhat a kapott eredményekre, gondolunk itt arra például, hogy milyen típusú kávét isznak a vizsgált személyek, mivel egészítik ki (tejtermék, édesítés) és mennyit isznak, hogyan készítik el az adott italt, dohányozik-e a megkérdezett személy, továbbá mi az illető neme, hol él stb. …? További befolyást gyakorolhat a kávé hatásaira a fizikai inaktivitás, a stresszes életkörülmények, a telített zsírsavak és az alkohol túlzott fogyasztása is. Jelenleg azt valljuk nem tekinthető a keringési betegségek mumusának a kávé, mert a régen elterjedt nézetek egy része megdőlni látszik a frissebb kutatások alapján, sokkal inkább egyénfüggő annak véleményezése, hogy kinek, milyen formában és mennyiségben javasolható, vagy sem a napi szintű fogyasztása. Önmagában a mérsékelt kávéfogyasztás nem tekinthető a csontritkulás kockázatát növelő tényezőnek.
Terhesség alatt iható-e kávé?
Kis mennyiségű kávét (napi legfeljebb 1-2 csészényi, maximum 200 mg koffein) fogyasztók és a kávét nem fogyasztók között nem található jelentős eltérés a koraszülések számát tekintve. Egyes eredmények azt mutatják, hogy a várandósság második felében a koffein nem volt hatással a születési testtömegre vagy testhosszra. Vagyis kismamák számára a mértékletes, kávéfogyasztás nem jár a vetélés, vagy a koraszülés kockázatával.
Pozitív tapasztalatok
A kávé összetételét tekintve tartalmaz többségében koffeint, polifenolvegyületeket és klorogénsavat, ami a pörkölés hatására csökkenést mutat. A klorogénsavnak antioxidáns hatást tulajdonítanak, (akár napi 0,5 g is bevihető kávéval), több tanulmány szól pozitív érfalfunkció javításában betöltött szerepéről, mely hatás hozzájárulhat a szív- érrendszeri betegségek megelőzéséhez, de ez a tény még nem bizonyított. Sokszor fogyasztószerként kerül piacra különböző étrend-kiegészítőkben, de így sem garantált az eredményesség. Melanoidineket is mérhetünk a kávéban, amelyek a kávébab pörkölése közben lezajló barnulás következménye (barna polimerek) és akár 25 %-ban is hozzájárulhatnak a kávébab szárazanyag- tartalmához, valamint jelentős antioxidáns tulajdonsággal is bírnak. A kávéban megtalálható magnézium és kálium tartalma ellensúlyozza a koffein vérnyomás emelő hatását.
Mi az az antioxidáns? Olyan vegyület, enzimek és tápanyagok, amik „lefegyverzik” a szabadgyököket, amelyek a sejtek öregedéséért is felelősek (antioxidánsok: szelén, cink, mangán, C- és E-vitamin, 100 féle fitokémiai anyag). Hozzájárulhatnak a krónikus nem fertőző betegségek csökkenéséhez, mint például; daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, gyulladásos kórképek és májbetegségek kockázatának csökkenéséhez.
Hogyan készíts egészséges kávét?
Előnyösebb a szűrt és az instant kávé azoknak, akik érzékenyebbek, vagy szív és érrendszeri kórképekben szenvednek. A kávéban található diterpének koleszterinszintet növelő hatása bizonyos kávé fajtákra jellemző, viszont amennyiben a szűrt kávét készítünk akkor már nincs jelen ez a negatív hatás. Érdekesség, hogy a zöld Robusta kávészemek kétszer nagyobb diterpén szinttel rendelkezik. Érdemes nem túl forrón, illetve nem éhgyomorra fogyasztani, akik pedig érzékenyebben reagál a koffeinre, azok akár koffeinmentes kávéban is gondolkodhat.
Amennyiben valaki sosem fogyaszt koffein tartalmú italokat (pl: fiatalkorú) egy átmeneti vérnyomásemelkedés tapasztalhat, ezen felül fontos megemlíteni az egyénileg érzékenységet is, hiszen nem vagyunk egyformák.
Zöld kávé
A zöld kávé teljesen nyers, nem történik pörkölés ennél a típusú élelmiszernél. Legfőbb hatóanyaga a klorogénsav, ami a hagyományos kávébabnál a pörkölés hatására csökken, itt viszont megmarad. Tartalmaz koffeint is, egyes feltételezések szerint vérnyomáscsökkentő, emésztéssegítő, anyagcsere-serkentő hatásával segítheti egészségünk megőrzését, de további kutatások indokoltak, hogy a fenti tulajdonságokról megbizonyosodjunk.
Mennyi kávé fogyasztás javasolt naponta?
Amennyiben 200-300 mg a napi elfogyasztott koffein, (300 mg =3 csésze kávéval egyenértékű) általában nem ad okot egészségügyi aggodalmakra, egy kiegyensúlyozott táplálkozás és életmód részeként.
Mire jó a koffein?
A leggyakrabban, legszélesebb körben fogyasztott élénkítő napjainkban. Az élelmiszerek közül a kakaóbab, a tea, a kóladió és a guarana is tartalmaz koffeint. Mint hatóanyagot a kimerültség és az alkoholmérgezésre használják az orvoslásban, a nők szervezetében hosszabb idő mire kiürül a szerveztből, ennek következtében annak hatása is hosszabb. A kávé pörkölésekor a koffein tartalom mindig csökken.
Sportban is gyakran használt, valóban igazoltan hatékony étrend-kiegészítő. Stimulálja az idegrendszert és elősegíti a zsírégetést. Edzés előtt fogyasztva növeli az izmok erejét és teljesítőképességét, fokozza az éberséget és csökkenti a fáradtság érzését. A koffein élénkítő, fizikai állóképességet javító hatása egy, az alvást elősegítő, az agyi aktivitást és éberséget csökkentő hormon, az adenozin, aktivitásának átmeneti gátlásán keresztül valósul meg. Fokozza a gyomornedv elválasztását, továbbá az agykéregre gyakorolt hatása következtében javítja a gondolkodást, a szellemi funkciókat, a képzettársítást, hatását 15-30 perc után már érezzük, amely néhány óráig kitart.
A koffein serkenti továbbá a kortizol és az adrenalin hormon felszabadulását a szervezetben, ami növeli a vérnyomást, gyorsítja a szívverést és fokozza az anyagcserét, körülbelül 1–3 órás időtartamra, 5–10%-kal. A megemelt kortizol szintnek hosszútávon negatív következményei is lehetnek, pl. inzulinrezisztencia, csökkent immunvédelem, fokozott étvágy, hormonális problémák, babavárási nehézségek.
Alkalmi fogyasztás esetén, főként kevésbé edzett, sovány vagy idős egyéneknél 5–25 %-kal fokozza az anyagcserét. Vízhajtó tulajdonsága okán a veseereket tágítja, valamint a víz és bizonyos ionok visszaszívódását gátló hatással rendelkezik. Felnőttek esetén a kiürülése számos tényezőtől függ: életkor, a testtömeg, a máj állapota vagy az, hogy milyen gyógyszereket szed az illető. Rendszeres koffeinfogyasztás esetén tolerancia alakul ki.
Túladagolható a koffein?
A napi 600 mg-ot meghaladó koffeinfogyasztást már túladagolásnak minősül, melynek számos kellemetlen tünete lehet, az émelygéstől kezdve, a hányingeren át, a szédülésig. Ezen jelenségek olyan esetekben is felbukkanhatnak, ha mérsékelt koffeinfogyasztást (napi 200-300 mg) követően hirtelen megvonjuk a szervezetünktől a koffeint. Ilyenkor többségében szintén negatív fizikai panaszokkal párosul, ilyenek többek között az ingerlékenység, az émelygés vagy a koncentrációs képesség csökkenése. Szerencsére ezek a jelenségek az első 1-2 napot követően általában megszűnnek.
Mit tehetünk, ha szervezetünk nem tolerálja jól a hagyományos kávét?
A cikória kávé egy kávépótló ital, amit cikória növény gyökérőkből készítenek. A cikória kávé neve becsapós lehet, mivel ez az ital nem is kávé. Nincs koffeintartalma, de azok, akik a kávét nem a koffein tartalma miatt fogyasztják, hanem a szeánsz vagy élvezeti érték miatt, azoknak tökéletes alternatíva lehet, hiszen amellett, hogy nagyon finom, vannak olyan jótékony hatásai, amelyek miatt sokan fogyasztják. Amit leginkább érdemes kiemelni, a cikória kávé fogyasztása esetén az inulintartalom. Az inulin egy prebiotikus vízben oldódó rost, segíthet az emésztőrendszer egészségének fenntartásában. Ezek a rostok tápanyagot szolgáltathatnak a hasznos bélbaktériumoknak, ami elősegítheti az egészséges bélflóra kialakulását.
Összefoglalva a kávéval kapcsolatban továbbra is számos kérdés merül fel, hiszen további kutatások szükségesek a szervezetre gyakorolt hosszútávú hatásával kapcsoltban, mégis azt nyugodt szívvel mondhatjuk jelenlegi tudásunk szerint, hogy egészséges felnőtteknek napi 1-2 kávé elfogyasztása nem jár egészségügyi kockázattal, vagyis bátran tartsuk meg ezt a régi hagyományokra visszanyúló, számunkra kedves szokásunk.
Forrás:
https://eki.naik.hu/hirek/mi-is-az-a-klorogensavhttps://www.hellovidek.hu/eletmod/2023/11/02/elkepeszto-dolog-derult-ki-a-kavezasrol-fogadjunk-hogy-ezt-eddig-te-sem-tudtad