A böjt kapcsán érdemes átgondolni, valójában mi inspirál minket, mi a böjtölésünk valódi célja és miért szeretnénk belevágni? Mire érdemes ténylegesen odafigyeljünk, hogy kárt ne okozzunk saját szervezetünkben? Milyen szabályok szerint érdemes nekivágnunk? Létezik olyan, hogy, valakinek ellenjavalt a böjt? Aktualitása miatt kicsit körbejártuk a témát és igyekeztünk számos kérdésre választ adni.
Mi böjt célja?
A böjt nem “méregtelenítés”, ahogyan sokan nevezik, hanem a szervezet tehermentesítése, az emésztőrendszer megkímélése és a salakanyagok gyorsabb kiürülésének elősegítése. Szinte az összes világvallás szerves részét képezte és képezi a mai napig, a keresztény vallást követők számára a böjt időszaka a természet megújulásával egybeeső, hamvazószerda után kezdődik és negyven napig tart. Ebben a vonatkozásban a böjt fontossága abban rejlik, hogy a világot jobban megértsük, érzékenyebbé tesz bennünket, erősíti vallásunkat és önszabályozásunkat. A böjt segítségével nemcsak a test, hanem a lélek és a szellem is megtisztul, jobban képesek vagyunk a belsőnk felé fordulni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a 40 napos böjt sem jelent minden esetben egyoldalú étrendet, hiszen nem kell kihagyni feltétlen a húsféléket vagy más alapanyagokat. Az alternatív gyógyászatban is nagy jelentőséget tulajdonítanak a böjtnek, itt is elsődleges cél inkább a szellemi megtisztulás, amely során a böjtölő lemond valamiről (kávé, alkohol, édesség stb.) meghatározott időre, ilyen módon pedig az akaraterejét erősíti.
Mindamellett a böjt nem egyenlő a szervezet „megtisztításával”. Az erre a célra alkalmazott léböjtkúrák, gyógynövény-tartalmú készítmények nem teljesen veszélytelenek. Az anyagcsere során keletkező melléktermékek kiválasztását a vese, az emésztőrendszer, a tüdő és a bőr végzi, így egyáltalán nem szükséges külsőleg beleavatkoznunk ebbe a jól működő rendszerbe, mert egy egészséges szervezet minden munkát teljes mértékben ellát. Viszont célszerű a kiegyensúlyozott étrendre odafigyelni a böjtölés alatt is, hogy elkerüljük a szélsőséges diéta okozta kockázatokat.
Milyen lehetséges kockázatai vannak, ha böjtölünk?
Ha túl hirtelen vágunk bele, hozzáértő nélkül, rövid távon is számos kellemetlenséggel szembesülhetünk. Jellegzetes kellemetlen tünetek jelentkezhetnek; fejfájás, ingerlékenység, koncentrációs zavarok, memóriaproblémák, szédülés, ájulás, rossz közérzet. Mindezek okozói energia-, tápanyag-, folyadékhiány, továbbá a vércukorszint csökkenése. A hirtelen történő megvonás sokként érheti a szervezetünket, aminek következtében felborulhat az anyagcserénk is, így sokkal többet árthatunk vele.
Kiknek nem ajánlatos a böjtölés?
Krónikus betegség esetén egyáltalán nem ajánlott. A szigorú böjt nem javasolt bizonyos gyógyszerek (például pszichiátriai szerek vagy szteroidok) tartós szedése mellett, illetve várandósság és szoptatás idején, sőt idős és gyermekkorban sem.
Főbb típusai:
-Időszakos böjt
Ennél a típusú böjtnél úgy dönt a részvevő, hogy bizonyos időtartamra étkezési szünetet tart önszántából, elsődleges célja pedig az, hogy fogyást eredményezzen. Itt viszonylag későre időzített reggeli és korai vacsora jellemző, a 16/8 módszer szerint délelőtt 10 óra és este 6 óra között, az úgynevezett 14/10 módszer szerint reggel 9 és este 7 óra között megengedett az étkezés. Így minden nap 16 vagy 14 órás étkezési szünet érhető el.
-„evés-stop-evés” módszer
Itt hetente 1 vagy 2 alkalommal 24 órán keresztül egyáltalán nem étkeznek.
-Teljes böjt
Csak folyadékpótlás valósul meg víz formájában, semmi más nem megengedett.
Mit együnk böjt után?
Válasszuk a tápanyagokban gazdag, könnyen emészthető fehérjéket, keményítőt és telítetlen zsírokat tartalmazó fogásokat.
-Első lépések:
-folyadék alapú élelmiszerek, mert könnyen emészthetők: turmixok, friss zöldség és gyümölcs levek, könnyű levesek
– főtt, puha, magas keményítőtartalmú zöldségek, jó példa erre a burgonya
-fermentált natúr tejtermékek: natúr joghurt
-főtt tojás, avokádó
Később szép fokozatosan beépíthetők a teljesértékű gabonák, hüvelyesek, zöldségek, diófélék, húsok és halak, hogy változatosan étkezzünk a böjtöt követően.
Hogyan lehet jól böjtölni?
A néhány napos, fokozatosan felépített böjt révén elsősorban az emésztőrendszer átmeneti kímélése, tehermentesítése érhető el, energikusabbá válhat testünk, viszont kimondottan hétvégére érdemes időzítenünk ezt az időszakot, hogy ne legyen számunkra megterhelő. Lehetőleg ne koplaljunk, ilyenkor is étkezzünk, csak mértékletesen. Emellett fontos, hogy ne terheljük túl magunkat, se fizikailag, se szellemileg ebben az időszakban, mivel kevesebb energiánk lesz, ami balesetveszélyes is lehet, ha nem lassítunk a megszokott tempón. Sportági rekordokat, maratonra készülést ne a böjti napokon valósítsunk meg, de veszélyes vagy erős szellemi munkát se ilyenkor végezzünk. Mindenképp előtte egyeztessünk szakemberrel, háziorvossal mielőtt nekivágunk a böjtölésnek. Fogyás céljából néhány nap alatt pár
kilogrammtól megszabadulhatunk, de súlycsökkenésünk elsősorban víz lesz, némi izom és zsírvesztéssel. A hosszú évek alatt felhalmozott nagyobb súlyfelesleg megszüntetésére életmódváltás szükséges, ilyen rövidtávon más eredmény nem várható. Testünk rendelkezik zsír- és szénhidrátraktárral, viszont fehérje raktár nincs, ezért, ha a táplálék útján nem jut szervezetünk fehérjéhez, akkor megkezdődhet saját izomzatunk leépítése.
Rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a megfelelő mennyiségű folyadékbeviteléről muszáj gondoskodni, elkerülve így a rosszullétet. A kiszáradást és az ezzel járó egyéb akut panaszokat egyszerűen felismerhetjük: erős fejfájás, száraz bőr, száraz ajkak, székrekedés. 3 liter folyadék (víz, üres tea és/vagy csontleves) elfogyasztásáról mindenképp fontos gondoskodnunk. Feketén, kisebb mennyiségben a kávé megengedett. Amikor eljön az étkezési fázis mindenképp törekedni kell a teljesértékű étkezésekre, vagyis tápláló alapanyagokra, illetve kíméletes ételkészítési módokra (párolás, grillezés, sütőzacskó). Ellenben kerülendők a fehérlisztből készült gabona alapú termékek, a magas hozzáadott cukortartalmú termékek, az állati zsiradékban gazdag élelmiszerek (vaj, sajtok, torták), a vöröshúsok és felvágottak, valamint a félkész és gyorséttermi ételféleségek. Szükséges szem előtt tartanunk, hogy a napi energiaszükségletünk nem változik a böjt alatt, tehát nem vihetünk be több kalóriát, mint az egyéni szükségletünk, de ne is terhelhetjük meg gyomrunk azzal, hogy az étkezési időszakban túl sok ételt fogyasztunk egyszerre.
Ha a tavasz közeledtével szeretnénk „megreformálni” az étkezésünket, érdemes dietetikushoz fordulni. Első lépésként szükséges néhány napon át nyomonkövetni szokásainkat, az általunk vezetett táplálkozási naplóban az összes étkezésünket -mit, mennyit, hogyan, mikor ettünk, ittunk. Ennek segítségével könnyebben átlátható egy napi rutin, továbbá könnyen megítéli a szakember mely alkotókon érdemes alakítani, vagy éppen mi hiányzik. Elképzelhető, hogy csak finomhangolás szükséges, nem indokolt a nagymértékű átalakítás, de lehet csak az egyhangúság a fő probléma.
Az élelmiszerpolcokon helyet foglaló számtalan feldolgozott élelmiszer hátulütője, hogy rengeteg felesleges adalékanyagot tartalmaznak annak érdekében, hogy hosszan eltarthatók legyenek, ezeket a típusú élelmiszereket mindig érdemes kerülni.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a böjtöléshez alkalmazkodnia kell életvitelünknek, feltétlen érdemes szakembert bevonnunk, nehogy rosszullét, vagy egy rosszul működő anyagcsere legyen a következmény, ami akár felesleges súlytöbbletet is eredményezhet. Nem véletlen, hogy olyan régi múltra tekint vissza az emberiség életében, hiszen a kutatások ma is igazolják hatékonyságát. Igyekezzünk fokozatosságra törekedni, friss élelmiszereket előnyben részesíteni, tápanyagokban gazdag alapanyagokat vásárolni, friss haza zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani a csomagolt élelmiszerek helyett a böjtölés alatt is és egyéni különbségeinket mindig tartsuk szem előtt.
Forrás:
https://egeszsegvonal.gov.hu/i-j/1772-intermittalo-bojt.html
https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/04/sajtokozlemeny-bojtoles-03-29.pdf